Kenderes

Weboldal

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beteríto búzamezok és kukoricatáblák, erdosávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Muemlékvédelmi Hivatal is \\\"jegyzi\\\" a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerubb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. Lakosság 5000 fo feletti, ebbol 900 fo Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. Nagyközségünk Jász- Nagykun- Szolnok megye középso részén, a Szolnok - Túri - sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ foközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli helységünket. Szomszédaink Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabo és Tiszagyenda.

Történetünk visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetoen már akkor is lakott terület volt. Földünk csernozjom és réti talajok a földmuvelés korai kialakulásához kínáltak kedvezo feltételeket. Elso írásos emlék 1352-bol való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A XV. században 1/3-1/ 3 részben a BOI, Kovári Pál ítélomesteré, és a budai Pálos Rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu késobb, a XVIII. század végétol a Magyari -Kossa, a XIX. század közepétol pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

1771-es úrbérrendezés idején a módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezd kibontakozni az ipar és a kereskedelem. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlodést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszeru egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Kommunista Párt mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a Horthy korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektol ismét lendületes fejlodés jelei mutatkoztak a községben. A XX. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de reményeink és igyekezetünk szerint - az EU csatlakozás folytán - a leheto legtöbb pozitív eredmény elérését tuzte ki a városvezetés, bízva lakói messzemeno támogatásában, segítségében.

Városi Könyvtár Kenderes

A város apraját-nagyját várja a könyvtár, amely 1955. óta muködik önállóan. A könyvtár helye többször változott, a jelenlegi épület 1986. márciusában épült. A földszinten található a felnott és gyermekkönyvtári anyag, az emeleti rész a lakosság informatikai szolgáltatását biztosítja internet elérési lehetoséggel, valamint egy 60 fot befogadó eloadóteremmel. Itt különbözo rendezvényeket tartanak, író-olvasótalálkozókat, rendhagyó irodalomórákat, ismeretterjeszto eloadásokat, vetélkedoket, esetenként a képviselo-testület kihelyezett üléseit. Az intézmény az alapellátást minden korosztály részére megfelelo színvonalon biztosítja. Látogatottsága igen magas. Szép, korszeru olvasótermük jól felszerelt kézikönyvtári anyaggal rendelkezik. A Városi Könyvtár jó munkáját, illetve az önkormányzat anyagi támogatásának eredményességét jelzi, hogy 2002-ben \\\"Könyvtárpártoló önkormányzat\\\" pályázaton különdíjat nyert.

Református templom

Az 1540-es évektol eros református egyházközség muködött, ekkor még csupán néhány katolikus család élt a faluban. A reformátusok a falu osi templomát 1729-33-ban állították helyre. A toronysisak mai formája 1923-ban készült. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett református templom renoválására 1961-62-ben dr. Kormos László, 1982-ben pedig Kolláth József lelkész gondoskodása révén került sor. A templom festett, kazettás famennyezetének fennmaradt táblái a torony alatti karzaton jelenleg is láthatók.

Katólikus templom

A késobarokk stílusú katolikus templom építése gróf Haller Antal pénzadományából 1783-ban kezdodött, de a pálos rend felszámolása miatt csak 1800-ban fejezodött be. A munkálatokat Rábel Antal építész irányította. Ekkor a fohajó készült el, az oldalsó két mellék hajót késobb 1923-ban építették hozzá.

A templom épület kereszthajós, kétboltszakaszos, félköríves szentéllyel. Oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja, amit Falkonúri József festett. A mellékoltárokat díszíto festmények a Horthy család adományai, amelyeket 1938-ban az eokarisztikus világkongresszus alkalmából készített Rovátkai R. Lajos. Mindkét festmény a Horthy család tagjait ábrázolja. A templomot Nagyboldog Asszony napján szentelték fel (augusztus 15.)

A II. világháborúban egyetlen találat érte. A becsapodás helyén a lövedéket befalazták, s ez máig látható.